Egy 1281-es oklevélben fordul elô elôször a „Nyír-Palota” név. Az Árpádok korában templomos település volt. 1546-ban egy török adóösszeírásban lakatlan pusztaként szerepel a falu. A török világ után az Újfalussyak szervezték újra az életet. 1923. június 30-án a nagyközséget várossá minôsítették. 1950-ben XV. kerületként Budapesthez csatolták. Ôslakói palócok és katolikusok. 1769-ben 590 katolikus lakta. A XVIII. században, amikor a török után kitiltották a reformátusokat Budáról és Pestrôl, a budai és pesti református polgárok ide jártak istentiszteletre. Az evangélikus tótokat Nyitra vidékérôl 1730 körül telepíti be Bohuss Sámuel. Eredetileg Megyer, Alag, Palota és Újpest egyaránt Dunakeszi filiája volt. A fóti plébánia alapításakor (1844) Rákospalotát és Újpestet Fóthoz csatolták. Elôször Újpest (1870), majd Peitler Antal váci püspök rendelkezése értelmében Rákospalota (1884. május 1.) vált önállóvá. Beller Imre szervezô lelkész vezetése alatt 1893. szeptember 29-én lett plébánia. 1891. augusztus 2-án népgyûlésen szavazták meg egy új templom építését. A Balassa Ernô által készített terveket 1896. november 11-én hagyta jóvá Schuster Konstantin váci püspök. A skót katedrális mintájára épült, méreteiben is impozáns templom (a két oldalhajót 12 pillér választja el a 63 m hosszú fôhajótól; a kereszthajó 34 m széles: belsô magassága 20 m, a torony 70 m) freskóit Linek Lajos festette, míg a szobrászmunkák Frank Kálmán kézügyességét dicsérik. Az oltárokat, a szószéket és a gyóntatószékeket Komáromy Lajos készítette. A négy év alatt felépült templomot 1900. június 29-én Jung János c. püspök szentelte fel. A templom festését 1927-ben fejezte be Ádám Rezsô rozsnyói festô. A megszépült templomot 1928. május 2-án Hanauer Á. István váci megyéspüspök áldotta meg. A világháborúban erôsen megrongálódott épület külsô (tetô, torony) és belsô (festés) felújítását 1989-ban fejezték be. 1996-ban a templom kriptájában urnatemetôt alakítottak ki. A „capellanus expositus” eleinte a kistemplom melletti iskolában lakott. 1895-ben felépült egy négyszobás plébánia, majd 1902-ben a plébános átköltözött a Fô úton épült plébániába. Ezt az épületet 1951-ben elvették. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.
Anyakönyvek: 1884-tôl.
