Adventben rorate mise van hétfő-péntek reggel 6,00-tól, ezeken a napokon más időpontban szentmise nincs.
Képek a templomról
Bemutatkozás
A török idõk után telepesekkel benépesített egykori Promontórium 1739-ben lett önálló község, a budai kapucinusok látták el 1726–1788 között. Az 1742. évi pestisjárvány után fogadalmi hagyatékból épült Péter és Pál kápolna hamarosan kicsinek bizonyult. Az új templom alapkövét 1753-ban tették le, a kegyúr, Mária Terézia jelentôs anyagiakkal támogatta. 1755. október 6-án szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Szent Lipót és Promontor védôszentjei, Szent Sebestyén és Szent Vendel tiszteletére. Mire a berendezéssel elkészültek, a templom újra kicsi lett. 1792-re teljesen átépítették, ezúttal Albert, szász-tesseni herceg anyagi támogatásával és sok-sok közmunkával. Mai végleges formáját csak 1896-ban nyerte el, amikor Pauer János székesfehérvári püspök szentelte föl az addig csak megáldott templomot. Sem tervezôjét, sem kivitelezôjét nem ismerjük. Barokk templom, egyetlen homlokzati középtoronnyal, copf homlokzattal, a torony tetején középkori kovácsoltvas kereszttel. A templom egyhajós, síkmennyezetes, két oldalkápolnával. A vörös márvány fôoltár és a Szent Lipótot ábrázoló oltárkép (valószínûleg Bartholomeus Altomonte festménye) Mária Terézia ajándéka. A szószék rokokó, eredete ismeretlen. Az északi oldalkápolna Pieta szoborcsoportját Lechner Erzsébet a budai trinitáriusok templomából vásárolta meg a rend feloszlatásakor a templom számára. A Segítô Szûz Mária oltár, a hajó szentély felôli bal oldalán, Andreas Kentzel pesti polgár ajándéka. 1991-ben itt helyezték el a II. világháború magyar áldozatainak emlékére az elsô magyar honvédereklyét. Minden esztendôben, halottak napja alkalmából országos megemlékezés színhelye. A templom elsô orgonáját 1764-ben kapta, a jelenlegit 1904-ben a Rieger cég készítette. A templom teljes külsô és belsô felújítására 1994–97 között került sor. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 809. törzsszám alatt II. kategóriába sorolt mûemlék. A plébániához tartozik az 1831-ben épült Péter-Pál kápolna, mely 15 815. törzsszám alatt a mûemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez. Alapterülete: 550 m2, az istentiszteleti tér: 330 m2.
