1333-ban plébánia. Szent Mihály templomáról van okleveles adatunk. E templom romos tornyát és szentélyét részben megtartva építteti föl Rudnyánszky József és felesége Száraz Julianna 1753–54-ben a mai Nagyboldogasszony templomot, amelyet Padányi Bíró Márton 1755. október 5-én szentelt föl. Korábban a kastély-kápolna ferences lelkésze gondozza a híveket 1734-től önálló helyi anyakönyvezéssel. 1736-tól 1743-ig Törökbálint filiája. 1743-tól ferences, majd 1771-től világi plébánia. A templom, a Kálvária, a Szent Flórián, Szent Orbán, Szent Család és a Szentháromság szobor műemlék jellegû – Maulbertsch festmény van letétben a Magyar Nemzeti Galériában. Területén a Balatoni út mellett találták meg az egykori Kána, ill. Káva néven emlegetett, a XI. században Szent Szabina tiszteletére alapított bencés monostor maradványait. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 831. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
1944-ben Gyergyószentmiklósról elhozott harangot, mielőtt beolvasztották volna, Markó Gyula plébános megtalálta, és a toronybe feltette. A dolog feledésbe merült, egészen a 90-es évek közepéig. Akkor kezdődött meg a harang visszavitelének és új harangt elkészítésének kimunkálása.
2003. november 30-án szentelte fel Erdő Péter bíboros az új harangot, a szent Miklós harangot pedig december 6-án adták át a Gyergyószentmiklósi templomban.
