Szent Domonkos szerzetesrendje Budán 1221-ben, Pesten 1230-ban telepedett meg. A tatárjárás, majd a török megszállás alatt a templom és a kolostor ismételten elpusztult. 1701-ben mindkettőt újjáépítették, de II. József elvette a rendtől (1785). A dominikánusok 1903-ban telepedtek le ismét Budapesten, jelenlegi helyükön, a Thököly úton. 1905-ben nyilvános kápolnát nyitottak, majd ugyanitt felépült a hatalmas templom és zárda Hofhauser Antal tervei szerint Paulheim Ferenc kivitelezésében, a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére (1912–15). 1915. október 3-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel, mint a rózsafüzér ima országos szentélyét. A plébánia 1919-ben alakult az erzsébetvárosi plébániából. A templomban a háborús sérülések rendbehozatala után, 1977-ben került sor az új liturgikus tér kialakítására Perczel Dénes tervei szerint.
40 éves kényszerű szünet után 1989. szeptember 1. óta ismét domonkos szerzetesek látják el a plébánia és templom szolgálatát.
A templom egy magasabb és egy alacsonyabb toronnyal rendelkező, félkörös apszissal ellátott, latinkereszt alaprajzú, egyhajós, 4000 ember befogadására képes csarnoktemplom. Hossza 47 m, szélessége 30 m, magassága 22 m, tornya 67 m magas. Möller István tervezte a carrarai márványból faragott főoltárt, amelyen a Rózsafüzér Királynéja látható a kis Jézussal, balra Szent Domonkos, amint átveszi a szentolvasót, jobbra Sienai Szent Katalin, lejjebb külön fülkében Szent V. Pius pápa és Nagy Szent Albert püspök és egyháztanító szobra áll. A két kis mellékoltáron álló Jézus Szíve és Szent József szobor Ligeti Lajos műve. A kereszthajó oltárait az Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos oltárokat Petrovácz Gyula tervezte. Fölöttük Kontuly Béla 1940-es években készült freskói láthatók: a szent királyleány és a rendalapító életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Ugyancsak a két szent életéből látunk jeleneteket a freskókba foglalt üvegablakokon is. A színes üvegablakok Róth Miksa művei, a szentélyben a hét szentség, a hajóban ó- és újszövetségi jeleneteket mutatnak be. Az orgonakarzat alatt álló Pieta-t Antal Károly, Páduai Szent Antal szobrát Krausz I. készítette.
A bejárat melletti hatalmas feszület a „tiroli kereszt”, amelyet tiroliak hoztak ajándékba 1930-ban gyalog a vállukon. Ez a kereszt ékesítette a Szentatya 1991-ben, a Hősök terén tartott szentmiséjének oltárát. A templom kincse Árpád-házi Szent Margit csontereklyéje, Csernoch János ajándéka. Orgonáját a pécsi Angster cég készítette.
Az 1997-ben keletkezett tűz hatalmas károkat tett a templomban, teljesen elégett az orgona is.
A templom külső felújítása évek óta folyik, a belső felújítás 2008. tavaszán kezdődött meg, és 2009 őszére fejeződött be. 2009. november 29-én nyitották meg újra a 12 éven keresztül bezárt templomot.
2007. aug. 1-től - a domonkosok távozása után - ismét a Főegyházmegye látja el a templom és plébánia szolgálatát.
