E területen már a plébánia megalakulása elôtt Páli Szent Vince szerzetesei működnek. A Szeretet Leányai (Vincés Nővérek) Ranolder János veszprémi püspöktől 1875-ben alapított és hatalmassá nőtt (óvoda, elemi, polgári, tanítónõképzõ, ipari középiskola) leánynevelõ intézmény-együttest vezetik. A lazaristák pedig 1903-ban a Gát utcában építenek templomot és szerzetesházat. Késõbb templomukat és zárdájukat csereingatlan fejében az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon számára átadják. A Gát utcai templomból indul meg az 1923-ban megalapított plébánia élete. 1930-ban a Haller téri piac területén a főváros telket jelöl ki. Telekkönyvezteti azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan kizárólag templom és plébánia céljait szolgálhatja. Itt épül Dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint 1935–36-ban, az előzményekre visszatekintve, Páli Szent Vince tiszteletére a kereszthajós, neoromán plébániatemplom (1260 m2), amelyet Serédi Jusztinián hercegprímás 1936. október 18-án szentel fel. A plébániaház 1938-ra készül el. A plébánia területén volt a Zita barakk-lakótelep és a Kiserdônek nevezett, hírhedt nyomortelep. A plébániaépület egyházi tulajdon.
Anyakönyvek: 1923-tól, előtte a ferencvárosi plébánián.
