1932-ben Kaiser József, a Szent Margit plébánia káplánja kap megbízatást, hogy a Szent Margit plébánia Dráva u., Röppentyű u., Rákos-patak és Duna által határolt területén új egyházközséget és lelkészséget szervezzen. 1935-ben, mint kihelyezett káplán a XIII., Váci út 87. I. 10. sz. lakásba költözik és a Váci út 89. sz. alatti elemi iskola tornatermében végzi a szentmiséket. 1936-ban megalakul a Kisegítő Kápolna Egyesület, amelynek célja a templomépítés. A Frangepán u. 4. sz. ház alagsorában bérelt helyiségben nyitnak kápolnát 1937-ben Tours-i Szent Márton titulussal. 1938-ban a Váci út 38. sz. alatti ingatlant megvásárolják, majd 1942-ben a szomszédos telket is. 1943. december 1-től önálló egyházközség és lelkészség lesz. A háborús, anyagi nehézségek miatt a templomépítésre összegyûjtött pénz csak arra elegendô, hogy a megvásárolt telken levő kocsmaépületet kápolnává rendezzék be. A katonai hatóságok ui. az eddig kápolnának használt alagsort óvóhellyé kívánták alakítani. – 1948-ban újabb telket vásárol az egyházközség. 1952-ben tárgyalások után a telkeket és a rajta levô kápolnát az épülô lakótelep számára államosítják. A lelkészség kárpótlás után kápolnáját visszahelyezi oda, ahonnan egykor kiindult, a Frangepán u. 4. sz. ház alagsorába (126 m2). Az eddigi alagsori és lelkészlakások bérlemények voltak. Ezek helyett Dr. Lékai László bíboros Szabó István és Borsányi Pál tervei alapján új templomot és plébániát építtet a mai helyen, amelyet 1985. november 16-án maga szentel fel.
Anyakönyvek: 1943-tól, előtte a Szent Margit plébánián.
